Fences - Kerítések 

A „Fences” egy színházi darabból alkotott film, nagyszerű karakterekkel és színészi alakításokkal.Rendezője és szereplője az Oscar díjas Denzel Washington,akit lényegében egy tőle szokatlan szerepben láthatunk.

 A téma, a néger – fehér ellentéten túl, egy családi dráma. Középpontban a főszereplő Troy(Denzel Washington) karaktere áll - egy családapa, aki látszólag a családjáért él, napról napra értük húzza az igát. Az önfeláldozó Troy ugyanakkor folyamatosan bántja  családtagjait, ami időközben nagyon ellenszenvessé teszi a néző számára. A fiát nem engedi futbalozni,ami a fiu nagy álma, feleségét, aki számára mindent jelent kegyetlenül megcsalja, ráadásul egy nap bejelenti, hogy gyereke születik.

A szereplők profi alakítása viszi a filmet előre, mindvégig azt vártam, hogy valami történni fog a filmben, és valóban folyton történt valami amitől a végére összeállt egy kép.

A film egy dráma a javából: egy szerencsétlen, saját világából kitörni nem képes emberről, aki egész életét szalagban dolgozza le, ugyanakkor nem képes szabadulni a fiatalkori sérelmeitől. Troy önző magatartásával ellenszenvessé válik a néző szemében, de látva a gyenge pontjait, folyamatos hadakozását a halállal, szánalmat ébreszt.

Az igazi pozitív szereplő számomra a feleség Rose(Viola Davis).Ő a tipikus jóság megtestesítője, aki mindent elnéz, mindent elfogad, és mindenkinek a legjobbat akarja. Ő képes arra, hogy férje hűtlenségéből született gyermeket befogadja és sajátjaként felnevelje. Ez a tulajdonság minden fölé emeli őt, hőssé, nagyszerű emberré teszi.

A kerítés, amiről a film a címét kapta,motívumként kísért végig a filmen,végül a film második felében elkészül,mintegy két világ közötti választófalként.

A főszereplőkön kívül még két nagy színészi alakítást emelnék ki: Gabriel (Mykelti Williamson)Troy  sérült testvérét alakítja a filmben, és a kollega Jim Bono (Stephen Henderson) mindkettő fantasztikusan hozta a rá szabott karaktert.  

A film végére nem mondhatom el, hogy elégedett vagyok, hiszen rengeteg elvarratlan szál marad, nincs benne happy end, és talán többnyire emésztetlen marad a nézőnek. Miért nem engedi a fiát focizni, miért ugrik neki és kergeti el otthonról? Miért nem hisz a nagyobb fiában, miért emlegeti folyton a saját életét? Miért hazudik, miért csal? Szóval, rengeteg dolog  van amin gondolkodhatunk a film után..Ha jobban belegondolunk, a valós életünkben, tágabb vagy akár szűkebb körünkben is találkozhatunk hasonlóan érthetetlen szituációkkal. 

Amiért érdemes végignézni a filmet az a rendkívüli színészi alakítások, szokatlan hosszú monológok, és az a tipusu dráma ami a néző csontjáig képes hatolni. Aki szereti a színházat annak ez a film egy valódi csemege.

Díjak és jelölések: