A meseolvasás fontossága
2015.11.12 00:11
A meseolvasás nagyon fontos gyerekkorban, sokkal fontosabb mint sok szülő gondolná. Meseolvasás közben a gyerek számára kinyílik egy új világ, a fantáziája segítségével elképzeli a hallottakat.
Volt időszak amikor a szakemberek véleménye megoszlott azzal kapcsolatban, hogy a világirodalom legtöbb meséje egészséges-e egy kisgyerek számára (Andersen, Grimm mesék), hiszen ezekben a mesékben gyakran szerepelnek sárkányok, boszorkányok, varázslók és kegyetlenségek. Mára már bebizonyosodott, hogy igenis mesélni kell ezeket a meséket is, ugyanis a mesék azok amelyek először közlik a gyerekkel, hogy a világban létezik JÓ és ROSSZ, viszont a rossz legyőzhető. A kisgyerek számára a mese információt és világképet ad, egy olyan teljes világképet amely számára is felfogható.
A kisgyerek szorong, mert nagyon sok mindent nem ért az őt körülvevő világból, és amit nem értünk, az szorongást vált ki, ugyanakkor a gyerekekben nagy indulatok tombolnak. A mesének nagy szerepe van a szorongások és indulatok oldásában. A mesékben vágyak teljesülnek, és ehhez csodákra van szükség. Amikor egy kisgyerek mesét hallgat a tekintete kettős lesz: egyrészt a mesélőre figyel másrészt befele néz, a hallottakhoz belső képet készít, fantáziájában látja is amit hall. Ez az igazi olvasásra nevelés első lépése. Igazi olvasóvá csak az válhat aki az olvasott szöveghez belső képet is tud készíteni.
A rajzfilmek egyik problémája éppen ez, hogy készen adja/tálalja a képet, a gyereknek semmiféle erőfeszítést nem kell tenni, így nem szükséges használnia a fantáziáját . A televízió lenyűgözi a gyereket de hamarosan nyugtalan lesz, izeg - mozog ugrál. Nincs szüksége a belső képteremtésre a feszültségek oldása és levezetése nem következik be.
Számos tanulmány bebizonyította, hogy azok a gyerekek akiknek rendszeresen mesélnek otthon, legalább másfél évvel előzik meg nyelvi fejlettségben a mesét alig hallgató kortársaikat, és az agresszió szint is kisebb a mesét rendszeresen hallgató gyerekek körében.
Nekünk szülőknek hatalmas szerepünk van abban, hogy a gyerekünkkel megszerettessük az olvasást. A legjobb ha egy rendszert/ rituálét állítunk fel erre: pl. este vacsora, fürdetés után mese. Jó, ha a mesés „összebújásnak” van, egy viszonylag állandó helye, ezenkívül bárhol, bármikor mesélhetünk, például amikor várakozni kell (orvosnál vagy utazás alatt).Fontos a testi kontaktus is, a gyereket ölbe vehetjük, megölelhetjük, otthonos meghitt légkört teremtve.
A meséhez idő kell, nagyon fontos, hogy csak akkor meséljünk amikor van idő rá, elejétől végig mondjuk el a mesét, és hagyjunk időt a feldolgozásra. Az, hogy milyen mesét olvassunk az a gyerek életkori sajátosságai, egyéni igényei, érdeklődése és érzelemvilágának függvényében döntsük el. Ha a gyerek leragad egy mesénél, és újból hallani szeretné, az azt jelenti hogy olyan feldolgozatlan problémája van, amire a mesében szimbolikus úton segítséget kap. Ha a gyerek többször kéri ugyanazt a mesét , ne akarjuk meggyőzni őt arról, hogy változtassa meg, hiszen az adott mese által lehetősége van a feszültség oldására.
A mesét élvezettel mondjuk el, nagyon fontos, hogy érezze hogy jelen vagyunk vele a meseélmény megélésében. Olvassuk el a mesét és mondjuk el szabadon, próbáljuk megeleveníteni a mese szereplőket, keltsük életre a mesehősöket, hozzásegítve a gyerekünket ahhoz, hogy létrehozza a saját belső képeit. Nem ajánlott magyarázni sem értelmezni a mesét, ezzel meggátoljuk, hogy az üzenet mélyre hatoljon. Nem kell visszakérdezni, vagy beszélgetni a szereplők jelleméről, csak abban az esetben ha a gyerek szeretne beszélgetni a meséről. Hanghordozással, mimikával, gesztusokkal jelezzük a történetet, ezzel is erősítve a belső képalkotás folyamatát. A különböző szereplők esetében megváltoztathatjuk a hangunkat,így a gyerek ebből is érzi hogy kilép a valóságból és egy másik világba kerül. Ha a gyerek a szülőtől is gyakran látja az olvasást, pozitívan befojásolja őt az olvasásra nevelésben, az olvasás egy pozitív minta lesz a számára.
Olvasni jó!
Kreativ szülők
