A LEVENDULA
2016.04.12 15:52
A levendula
A levendula egy olyan romantikus virág, amelyet előbb, vagy utóbb mindenki ültetni akar a kertjébe.
Kétségtelen tény, hogy a Földközi-tenger mediterrán vidékén őshonos növény kedveli a száraz, napos,
sziklás helyeket, de megpróbálhatjuk máshol is ültetni, remélve, hogy alkalmazkodik az élőhelyéhez.
A levenduláról a legtöbb embernek a mediterrán éghajlat, a jellegzetes illat és a gyönyörű lila szín jut az eszébe.
A levendulát a Rómaiak hozták be Európába. Az ókorban ez a növény a szépségápolás egyik fő virága volt, használták testre kenve, szappant készítettek belőle, vagy épp a fürdővizet gazdagították vele. De sokszor a száraz virágot a padlóra szórva illatosították a szobát.
A levendula egy mediterrán félcserje. A levendula tövet nyáron is elültethetjük, de fontos hogy sok nedvességet tudjunk biztosítani számára kertünk legmelegebb és legnaposabb részében. Miután mediterrán származású, ne ültessük hideg árnyékos részre. A mésztartalmú, agyagos, tápanyagokban szegény talaj kiváló a számára. Jól tűri a száraz talajt, rendszeresen metsszük a növényt.
A levendula élénk lila virágaival a gyógy és fűszerkertek egyik kedvelt növénye. Igénytelen száraz homokos talajon is megél,
ezért alkalmas sziklakertbe is. A tetvek és a hangyák nem kedvelik a levendula illatát, érdemes kertünkbe telepíteni
csoportosan a növényből.
Levendula fajtái:
Lavandula angustifolia: a faj a magyar nyelvű irodalomban francia levendula/illatos/szagos levendula keskenylevelű levendula/ orvosi levendula/valódi levendula néven ismert.( Bernáth 1993) Angol nyelvű irodalomban és ezek magyarra fordított változatában angol levendulaként szerepel. Köves, száraz, nagy mésztartalmú, kopár talajokat kedveli, a tengerszint felett 1700 méterig megtalálható, a fagyokat jól tűri. Szára zömök, a tőlevéltől dúsan elágazó. Levelei szálasak, lándzsásak
Lavandula intermedia vagy lavandin: egy hibrid fajta, ami a Lavandula angustifolia (keskenylevelű) és a Lavandulala tifolia(széles levelű) keresztezésével létrehozott levendula, hosszabb szár, nagy virágok jellemzik. Fagytűrő képessége rosszabb, mint a valódi levenduláé. Július végén virágzik, magról nem szaporítható.
Lavandula stoechas: a legrégebben, az ókortól ismert levendula faj. A bokor szürkésen szőrözött. Tőlevelei egyenesek, hosszúkás ovális csúccsal, rózsaszínes színűek. A virág színe a kéktől a liláspirosig változik, de létezik fehér virágzatú is. A virágok tetején lévő tollas murvalevélről ismerhető fel. Ez a levendulafaj a többi fajtól eltérően fagyérzékeny, ezért a legjobb , ha fagymentes övezetben teleltetjük.
Lavandula dentata: Keskeny levelei szürkészöldek, tompán fogazottak, csipkézettek, szára finoman bolyhos. Halvány bíbor virágai álfűzért alkotnak, hosszú kocsonyon a lomb fölé emelkednek. A cserje nem télálló, a keményebb teleket csak a tengerpartok mentél éli túl.
Lavandulala latifolia – széles levelű levendula: ezt a növényt használták a hibrid levendula nemesítéséhez, így a látványosan hosszabb szárú és több olajat adó fajta lett. A lavandula latifolia aromásabb, több kámfort tartalmazó levendula, az mediterrán országokban őshonos, a fagytűrő képessége alacsony.
Hogyan neveljünk levendulát a lakásban?
Ha nagyon kedveli a levendulát és szeretné a lakásban tartani, akkor a következőkben megtudhatja, mi a teendője az ültetéssel és a gondozással. Ha beltérben szeretné tartani a levendulát egy kis erőfeszítésre van szükség ahhoz, hogy olyan körülményeket alakítson ki, amit a növény szeret. Először ki kell választani azt a fajtát, amely a legjobban elviseli a benti körülményeket.
A lakásban tartott növények általában szenvednek a száraz levegő, az elégtelen napfény és a friss levegő hiánya miatt. A levendula jól tűri a szárazságot, de lehetőleg olyan helyre kell helyezni, ahol a legtöbb a napfény. Vásárolhat olyan speciális izzót, ami a mesterséges napfényt biztosítja a növénynek.
A francia levendula a legjobb választás a lakáson belüli tartáshoz, szép, fogazott levelei miatt. Győződjön meg róla, hogy a cserép, amit használ jó vízelvezetésű, megfelelő-e a virágföld. Figyelje meg, melyek azok az okok amiért a növény elpusztul, így el tudja azokat kerülni
Kezdje azzal, hogy a növényt napos ablakpárkányon tartja és rendszeresen öntözi, nem hagyja, hogy a cserépben levő föld kiszáradjon. Ne feledje a cserepet forgatni minden nap azért, hogy a napsütés egyenletesen érje. Biztos, hogy nem szeretne aszimmetrikus növényt!
Ha azt szeretné, hogy a szobában tartott levendula virágozzon, akkor olyan körülményeket kell biztosítani, mint a szabadban ültetett növényeknek, amelyeket egész nap ér a napsütés. Ne tegye hirtelen szabadba a szobában nevelt növényt, mivel kiég, mielőtt megszokná a külső klímát. Kell néhány nap átmenet, vagy a növény megfeketedik és elhal.
Ha a lakás rendkívül száraz tegye a növényt vízzel feltöltött kavicsos tálcába. Ezzel növelheti a levegő páratartalmát. A kavicsokkal az a cél, hogy vizesen tartsa a cserepet és megakadályozza, hogy a vizes földtől a növény gyökere rothadni kezdjen. Győződjön meg arról, hogy a növény nem áll a vízben.
Ezzel a kis munkával sokáig élvezni fogja a virágzó levendula látványát a szobában.
Levendula szaporítása:
A levendulát szaporítani lehet magról is, melyet késő ősszel kell a szabadföldbe, cserépbe, melegágyba elültetni. Tavasszal palántázni szükséges, míg addig erősödik, hogy ki lehet ültetni. Ez eltarthat egy, de inkább két évig is. Egyetlen levendulamagból fejlődik ki végül több év alatt a levendulabokor. Dugványozással is szaporítható.
Levendula ültetés:
Földlabdásan és szabadgyökeresen is lehet ültetni a levendulát. Nagy dézsába vagy nagy cserépbe is lehet ültetni, de a szabad földbe az igazi. A szabadgyökeres palántákat ültetéskor jól be kell iszapolni, gyökerét és a bokrot kicsit visszametszeni. Akár szabadgyökeres levendulát, akár cserepes levendulát ültet, az ültetés utáni időszakban átmenetileg heti egy-két alkalommal öntözze a palántákat, amíg meg nem erednek! Napos és meleg helyre kell ültetni a levendulát, különösebb talajigénye nincsen, szereti a meszes, agyagos, tápanyagokban szegény földet, szárazságtűrő. A legfontosabb a sok napfény. Évelő növény, télre megáll a növekedésben, tavasszal pedig frissen hajtja zöld hajtásait. A bokrosodás elősegítésére minden évben virágzás után vágjuk vissza a bokrot a felére-kétharmadára. A levendulabokor így időről időre megújul és jelentős mennyiségű levendulavirágot fog hozni minden évben. Fővirágzása június-júliusban, másodvirágzása augusztus- szeptemberben van. Az ültetési távolság attól függ, mit szeretnénk. Ha szegélyt vagy sövényt szeretnénk kialakítani, akkor a tövek közti távolság 50 cm vagy ennél kisebb is lehet, ha nagy kerek bokrokat szeretnénk, akkor 100 cm-re. Nagyobb telepítés esetén az ültetési távolság 50 cm x 150 cm.
Levendula gondozása:
Az évenkénti rendszeres visszavágáson kívül, a levendula különösebb gondozást nem igényel, szárazságtűrő, kártevői nincsenek. Évente virágzás után felére-kétharmadára visszametszve folyamatosan megújul a levendulabokor. Virágát friss felhasználásra és szárításra a virágzás elején vágjuk le, olajlepárlásra a virágzás közepe felé arassunk. Ha időben arattunk nyáron, ősszel egy másodvirágzásra is számíthatunk. Semmilyen permetezésre nincs szükség. Levendula ültetése után hetente rendszeresen öntözzük, amíg rendesen be nem gyökeresedik a helyén. Szárazságtűrő növény, de a mérsékelt öntözést meghálálja.
A levendula szedése, szárítása:
Virágzás elején, amikor a levendulavirágok még éppen nem nyíltak ki, szárral együtt vágjuk le, árnyékos, szellős helyen szárítsuk. Ha szárított virágdíszt szeretnénk, lefele lógatva kössük fel. A levendula őszi másodvirágzásának mennyisége a fele a nyári virágmennyiségnek. A levendula legmagasabb olajtartalma a virágzás közepén van, amikor a virágok fele már kinyílt.
A levendula felhasználása:
A levendula virágokat akár frissen akár szárítva is felhasználhatjuk, tegyünk pl. a párnákba egy kevés szárított levendula virágot és máris jobban alszunk éjszaka. A belőle készült tea más gyógyfüvekkel kombinálva csökkentik az idegfeszültséget, a szívpanaszokat, de a szédülés és migrén ellen is hatásos. A belőle kivont illóolajat, ha kockacukorra csepegtetjük, enyhíti a gyomor és szívpanaszokat.
Egy fárasztó feszült nap után az illóolajat csepegtessük bele egy párologtatóba, és este vegyünk egy jó forró levendulás fürdőt, így szinte azonnal érezzük jótékony hatását. Fejfájás esetén dörzsöljük be halántékunkat vagy az orrtövet levendulaolajjal, gyulladásra pedig készítünk borogatást a virágából.
A levendulaolajjal készíthetünk különböző kozmetikumokat házilag, és a szárított virágból készült levendulás cukrot használhatjuk süteményhez, vagy nyári jeges teához.
Ne felejtsük, hogy a levendula nem csak egy szép illatos kerti virág, hanem egy igen sokoldalú gyógynövényünk is
